BKK tempó :) – Egy szimpla köszönöm is jobb lett volna

A BKK az e-jegy botrány kitörése után kiválasztotta a lehető legjobb lépést. Köszönet helyett bevitette a rendőrségre srácot, aki felhívta a figyelmet a rendszer súlyos hibájára (a 444 cikke).

Ennél nagyobb benézéssel régen találkozhattunk. Akkor is, ha jogilag aggályos 50 forintért bérletet venni, és ezzel valóban visszaélést követett el a fiú.

A cég imázsának azonban ez egy jó nagy arculcsapás. Maga a jegybotrány is, de annak kezelése különösen. Nettó ostobaság.

Normális helyen a cég azonnal leállítja a rendszert, és megköszöni a srácnak a felfedezését, majd átnyújt neki egy egyéves bérletet. Ha nem lifetime tiszteletbeli ingyenes igazolványt. (Mennyit is spórolhatott a hiba felfedezője a cégnek?)

Ez talán elterelte volna kicsit a figyelmet arról, hogy mekkora baklövés volt maga a fejlesztés. Egy ilyesmi jófejség talán köszörült volna a csorbán.

Így azonban nem sikerült. Hát, valahogy így kell egy céget megutáltatni az emberekkel. Nyomásgyakorlás, ahelyett, hogy pironkodva elnézéskérés, és sűrű köszönet 🙂

Magyarország – NER 2:0

Kedves Viktor. Szólok, hogy elkezdődött. Eljöttek érted a fiatalok. Olyanok, amilyen egykor magad is voltál.

Idealisták. Lelkesek. Nem félnek. Nem hallgatnak. Nem alkusznak. Szabadságot akarnak. Olyat, amilyenről egykor te magad is álmodoztál. De azóta már elmúlt.

Tudom, hogy féltek. És ők is tudják. Aki agresszív, az fél. Aki fél, az agresszív.

Szóval elkezdődött. És tudod, mivel? Igazából a foci eb-vel. A portugál magyarral. Az volt az első. Hosszú-hosszú ideje először újra büszke volt a magyar, akkor is, ha az csak rövid ideig tartott. Óriási érzés volt, itt írtam róla.

Rövid volt, de akkor egyszer, s mindenkorra megindult valami. A változás. Ami most tovább folytatódik. Vedd észre, hogy egy szűk réteg kivételével mindenki elégedetlen ebben az országban. Megcsináltad. Nálunk a felső 10% is csak 2%. Hát, te akartad a focit, most megkaptad. Nem tudom, rendszerváltást is akartál-e mellé, de ez – azt hiszem – mellékes.

Hogy stílszerű legyek: elrúgtad a pöttyöst.

A továbbiakra jó szurkolást kívánok 🙂

Orbán bejelentkezett Kárpátaljáért?

Itt volt Putyin, és míg a sajtó tele volt érdektelen tudósításokkal, nyilvánosan is elhangzott egy mondat Orbán szájából, ami nagyon messzire mutat, mégsem találkoztam vele a médiában. Szerintem új fejezethez érkeztünk.

A megbeszélés után sajtótájékoztató volt, ahol Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor is beszéltek a találkozóról. Szerintem ez hangzott el Orbántól a sorok között:

Magyarország bejelentkezett a trianoni békeszerződéssel Ukrajnához csatolt Kárpátaljáért.

Nézzük, Orbán hogyan fogalmazott:

Magyarország abban érdekelt, hogy a Minszki megállapodás maradéktalanul érvényesüljön.

Hogy ez miért jelentené azt, hogy Magyarország nyílt revizionista törekvésekbe kezdett?

Ukrajna

Ehhez először Ukrajna szerepét kell látni. Ez az ország stratégiailag elengedhetetlen Oroszország számára, mivel a Krím-félszigetről ellenőrzés alatt tarthatóak Oroszország be nem fagyó fekete-tengeri kikötői, flottája, mindene. Szó szerint.
A NATO támogatással NATO felé kacsintgató Ukrajna pedig nyilvánvaló háborús provokáció. Ukrajna orosz ellenőrzés alatt kell álljon (legalább oroszbarát kormánnyal), különben Oroszország katonailag támadhatóvá válik. Aki Ukrajna oroszokhoz való lojalitását támadja, Oroszországot támadja. Ez ma pedig a NATO.

A Minszk II jegyzőkönyv

Másodszor a Minszki megállapodás valódi lényegét kell tisztázni. Az egy békemegállapodás, ami csak! azért jött létre (azért volt egyáltalán szükség rá), mert tevékeny orosz részvétellel megbontották az ukrán állam- és jogrendet.
Így a korábban szuverén ország valódi önállósága megszűnt, léte ma egy szerződésen függ. Amit egyik félként valójában maguk az oroszok szignáltak, a szakadárokon keresztül. Vagyis a Minszk jegyzőkönyv valójában Ukrajna feláldozásának szimbóluma, és még annál is több. Egy önálló állam megszűntetése*.

Ezt emlegetni nyilvánosan, minimum is felér egy diplomáciai arculvágással. Azt jelenti valójában Ukrajna irányába, hogy:

üdvözöljük, hogy sikerült szétzilálni az országotokat, és már most ácsingózunk a kárpátaljai területekre.

És vajon mihez vezet a szomszéd fenyegetése? Hát borúhoz. Há’ borúhoz 🙂

Finoman elhelyezett, de szinte hadüzenet. Részben erre utal az index is a cikke végén:

Ukrajnát illetően kifejezetten tapintatlan volt Orbán a sajtótájékoztatón. Azt a 2015-ös Minszk II szerződést emlegette, ami Oroszországra semmilyen kötelezettséget nem ró, és ami Ukrajna jövőjéről sem tesz említést. Egyébként is kicsit olyan, mint az élveboncolás, amikor arról beszélnek, hogy egy létező államból ki milyen területet akar.

Orbán vonatkozó mondata ebben a videóban található, ~40:15-től.

A retorika változása

Folyamatosan figyelem, hogy hogyan változik a retorika, amit a politikusok, közéleti szereplők a mainstream médiában használnak. Ebben az esetben ez most csak azért érdekes, mert először hangzott el magát európainak tartó állam felelős vezetőjétől olyan, hogy a szomszédjának szétesését támogatja. Itt volt először, hogy ennyire direkten, házon, Európán belül is megindult a marakodás a koncon. Szégyellem, hogy pont Magyarország miniszterelnöke volt az, aki ezt elkezdte.
Mert a szavakat előbb-utóbb tettek követik. És az utóbbi években elhangzó szavak nem festenek szép tetteket, szép jövőt…

A jószomszédság

És van még egy vetülete ennek az ügynek. Képzeljük el a helyzetet, amiben Orbán helyezkedése Kárpátalja visszaügyeskedéséhez vezet. És most képzeljük el azt is egy pillanatra, hogy mi játszódik le ennek hatására Szlovákia/Felvidék, Románia/Erdély, Szerbia/Vajdaság vonatkozásában. Ki szerint fogják ezeknek az országoknak a lakói és vezetése azt gondolni, hogy a magyar revizionista törekvéseknek Ukrajnával vége? És ki szerint vezet ez jó szomszédi viszonyhoz?

Mert szerintem ezek a történések egy “H” betűvel kezdődő szóhoz vezetnek… Nos, ezek miatt gondolom, hogy világunk új fejezethez érkezett. És azt is gondolom, hogy ezen a megbeszélésen a két vezetőnek Ukrajna és a fent leírt összefüggés volt az egyik témája.

*Az orosz fél természetesen a szerződés mögé rejtőzve továbbra is pénzeli a háborús műveleteket, az országban eközben rendes közigazgatás egyre kevésbé működik, a törvényalkotás és a jogbiztonság lassan megszűnik, az igazságszolgáltatás félkatonai-katonai szervezetek, helyi urak, bűnözők kezébe kerül, leáll az oktatás, elértéktelenedik a pénz, romokba dől az infrastruktúra, a termelés. Kb. ez zajlik most tőlünk keletre, ha nem is az egész országban, de annak egyes részein már igen. Ez a folyamat csak úgy ér véget, ha Ukrajna aláveti magát az orosz érdeknek, és ezt a NATO is így szeretné. De ennek sajnos ellentmondanak az érdekes csapatmozgások, amikről a médiahírek itt-ott árulkodnak 🙂

Mi a baj a férfiakkal?

A legviccesebb talán az az egészben, hogy ezt a cikket férfiként írom. Mert annyi hendikepes “kollégámat” látom, hogy besz*rás :).

Vannak sztereotípiák. Ilyennek kell lennie egy pasinak, vagy épp olyannak kell lennie. Ez néhány évente változik. Huszonvalahány évesen közel mindenki felismeri. Legalábbis remélem… Nade. Először is maradjunk az eredeti felvetésnél: semmilyennek nem KELL lennie egy férfinak. Rá van bízva, milyen akar lenni, és szerintem tényleg legyen olyan. Akkor van rend. Szóval szerintem van ilyen, és van olyan pasi.

Mitől jó egy pasi a nő szerint?

Na ez már fogósabb kérdés, de azért messze nem olyan bonyolult, mint elsőre tűnik. Igazából mélyen belül egyfajta pasi kell a nőnek. Az, aki kapcsolatban van saját érzéseivel. Ezt majd kifejtem mindjárt, de előbb még kitérek arra a vetületre, hogy a felszínen miért néz ki ez másként oly gyakran.

Pusztán azért, mert olyan nővel kerülünk épp kapcsolatba, aki a múltbéli – főként apa – minták miatt ezt egyelőre tagadja. Ezért egyelőre “macsó” pasit szeretne. A felszínen. Még abban a bűvöletben él, amit kintről kapott (és mi, pasik is), hogy a macsó vagyok, tudom mit akarok, az egyenlő azzal, hogy érzéketlen is vagyok.

Hát, kb ennyi a lényege. Mi, pasik azt tanultuk meg, hogyan kell macsónak lenni, érzések nélkül élni, a csajok meg annyit tanultak meg, hogy az a férfi, aki ilyen, aki tagadja az érzéseit. És igazából ennyi a baj, már ha van ebben a kérdésben bármi baj is. Az, hogy a férfiak nem tanulták meg megélni, és kimutatni az érzéseiket, a nők pedig nem tanulták meg, hogy a pasi a gyenge/érzelmeket (f)elismerő énjével együtt tud csak az az erős manus lenni, akit ők keresnek.

Kifejtés

Avagy miért nem baj, sőt, kifejezetten jó, ha egy férfi látja és kimutatja a benne megjelenő érzéseket? Azért, mert az érzés az egyszerűen érzés. Néha harag, vagy féltékenység, máskor magány, meg nem értettség. Félelem, szorongás, ésatöbbi. Igen, néha olyan érzések, amik nem azt mutatják, hogy erősek vagyunk. Vagy épp erősebbnek akarnak mutatni bennünket annál, mint amilyenek vagyunk.

Én azt mondom, hogy a legerősebb az a férfi, aki képes szembenézni az érzéseivel, és képes magát olyannak mutatni, amilyennek érzi magát. Néha azt mondani a kedvesének, hogy “Nyüsszögő, gyámoltalan kis f*sznak érzem magam…”. Máskor meg épp azt, hogy “Olyan energiám van, hogy kifordítanám a Földet a sarkaiból!”. Nekem az a tapasztalatom, hogy így vagyok önmagam, sehogy máshogy. Néha gyenge, máskor olyan, mint egy sárkány.

Úgyhogy pasitársaimnak annyit tudok javasolni mindössze, hogy éljék meg érzelmeiket befelé és kifelé egyaránt. Nektek, ezt olvasó nőknek pedig csupán annyit, hogy fogadjátok el, hogy egy pasi, a földkeregség legférfibb férfija is, csak akkor önmaga, ha lehet néha érzelmes, “gyenge” is. Ha lehet egész.

Igazából a teljes hűtlenség, megcsalás és megcsalatás kérdéskör is már csak arre épül(het) föl 🙂

De erről legközelebb.

Örülök, ha feliratkozol mail listámra. Frissítések, egy-két különcikk, ami nem lesz fönt az oldalamon, a Facebook-on… Ilyesmikre gondolok.